A festőművész apa és a kereskedelemben dolgozó anya egyetlen gyermekét Szőts András néven anyakönyvezték. A II. világháború alatt családja Svájcba menekült a zsidóüldözések elől; a kisfiú ott járt kollégiumba, s ekkor ragadt rá az André név. 1946-os hazatérésük után a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett, majd a színművészeti főiskolára jelentkezett, de az első rostán kiesett. Mivel nevelőapját kapitalistának minősítették,máshová sem vették fel, így egy évig nyomdai segédmunkásként dolgozott. Végül a közgazdasági egyetemre iratkozott be, de 1956. októberében családjával Párizsba távozott, és a francia fővárosban telepedett le. Megpróbálkozott a színházzal, saját állítása szerint abban reménykedett, hogy itt nem lesz feltűnő raccsolása, majd a zeneakadémia ének tanszakán tanult. Mivel nem bizonyult kiugró tehetségnek, újfent váltott s kiváló eredménnyel végzett a politikai tudományok egyetemén. Ezt tekintette alma materének, amely „emocionális hovatartozását" is meghatározta. Diplomáját kézhez véve amerikai ösztöndíjjal 1964-ig a Columbia Egyetemen folytatott üzleti tanulmányokat.

A pénzügyi szakember kulturális érdeklődése mellett egy véletlennek köszönhette, hogy a film közelébe került: egy James Bond-film magánvetítését követően filmes társaságba keveredett, ahol munkát ajánlottak neki. Kezdetben fotográfusokkal dolgozott, akiknek jó volt a szemük, de szükségük volt egy rendezőre, aki összerakja, megrendezi az általuk megálmodott filmet. Eleinte az őt választó fotóművész volt ismert, idővel aztán Szőts neve ugyanolyan elismert és megbecsült lett, s a maga autodidakta módján kitanulta a filmes szakmát.

Kommunikációs szakemberként kezdett reklámmal foglalkozni, több száz reklám- és referenciafilmeket csinált (csak 1968-ban több mint ötvenet), amelyek számos fesztiválon nyertek díjat. 1966 és 1968 között a nagy hírű reklámguru, David Ogilvy munkatársaként dolgozott New Yorkban, majd 1968-1971 között Párizsba szerződtették a Havas médiacsoport nemzetközi vezetőjének. Több portréfilmet forgatott, a többi közt Peléről és Jimmy Carter volt amerikai elnökről. Első nagy munkája A cirkusz világa című tévésorozat volt, amelyet a világ csaknem valamennyi televíziója bemutatott, első filmjét apósának köszönhette, aki hollywoodi sztárként jóban volt Nelson Rockefeller amerikai alelnökkel, s elintézte számára, hogy portréfilmet forgathasson a politikusról.

André Szőts érdeklődését végül az 1983-as Fenevad című film fordította a rendezéstől a producerség felé. Az 1976-os Grizzly folytatásának szánt, s a részben Magyarországon forgatott alkotásban olyan későbbi világsztárok domborítottak pályakezdőként, mint George Clooney, Charlie Sheen és Laura Dern. Az eredményt maga a rendező Szőts is „gyalázatosnak" nevezte, és senki sem hullatott könnyet, amiért a filmet be sem mutatták„ Szőts rendezői ambíciói derékba törtek, de a forgatás során tapasztalt "produceri atrocitások" miatt elhatározta, hogy a jövőben a produceri munkával kíván foglalkozni.

A producerséget gondolkodásmódnak tekintette, s nemcsak a filmszakmában, hanem a filmben élt. A produceri munkát ugyanolyan szakmának tekintette, mint kedvenc zeneművében, Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájában a főszereplő Hans Sachs cipészi munkáját, s büszke volt mesterségére.

André Szőts több alkalommal forgatott Magyarországon, eleinte reklámfilmeket - ezek közül a leghíresebb a Cleopátra sampont népszerűsítő, egymillió dolláros költségvetésű volt, amelyhez a Nílust és a sivatagot Fóton varázsolták oda. 1990-ben producere volt a Rostand Cyranójából készült francia filmnek, amelynek címszerepét Gérard Depardieu játszotta. Az alkotást öt Oscar-díjra jelölték, amelyből a jelmezért járót megkapta. A legenda szerint a díszletről azért maradt le, mert az amerikai vetélytársak azt terjesztették, hogy a benne látható színházterem nem díszlet, hanem valódi. (A Cyrano számtalan egyéb díjat gyűjtött be különböző kategóriákban, köztük Arany Glóbusz, BAFTA éd César-díjat.)

Ugyancsak Magyarországon forgatták a Napóleon című négyrészes tévésorozat egy részét és legnagyobb csatáit, a főbb szerepeket újfent Depardieu, Christian Clavier, John Malkovich és Isabella Rossellini játszotta. Később Mátyás királyról is szeretett volna filmet készíteni, de a megvalósítást többször el kellett halasztania. Felszabaduló idejében regényírásba fogott - Az északi szél című önéletrajzi ihletésű könyve szintén a filmes világban játszódik (2003). André Szőts 1991-ben filmprodukciós irodát nyitott Budapesten, rendszeresen járt Magyarországra, s 2004-ben filmproduceri mesterkurzust tartott az ELTE-n. Utoljára a Kincses Sziget című francia-angol-magyar koprodukciós játékfilm szerződését írta alá, de a forgatást már nem érte meg.

André Szőts 2006. március 18-án halt meg Budapesten. A filmproducert saját kérésére legszűkebb baráti köre búcsúztatta, hamvait a Dunába szórták.

(MTI-Panoráma - Perge Zita, Sajtóadatbank)