A Szárnyak zenéje című összeállítás harminc év koreográfiai termését fogja át, a nyitó szám 1983-ban készült - közölte az táncszínház munkatársa, Gáspár Emese az MTI-vel. Érdekessége, hogy hangfelvételről szól Illyés Gyula előadásában a költő Egy mondat a zsarnokságról című verse. Zsuráfszky Zoltán fiatal előadóművészként e versre táncolt 1983-ban, a kezdő sor volt annak az estnek a címadója.

Kedden este láthatja a közönség - Huzella Péter és a Kaláka Együttes muzsikájára - a Walesi bárdok című koreográfiát is, majd újabb vers hangzik el: Nagy Lászlótól a Vendégek jövetele, ezt is költője mondja felvételről.

Kiss Ferenc zenéjére készült a Ballada anyámról és a Radnóti notesza, a Kalyi Jag muzsikájára pedig a Rókatánc. A Nemzeti dalhoz Tolcsvay László zenéjét, a Fordulj kedves lovamhoz Éri Péter és a Muzsikás művét használta a koreográfus. Vörösmarty Mihály A vén cigány című versére 2012-ben készült táncetűd, ez a legfrissebb alkotás.

Az estet a Hidegen fújnak a szelek zárja, amelynek zenéje ifj. Csoóri Sándoré, az énekes Sebestyén Márta. Az előadás után Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója beszélget Zsuráfszky Zoltánnal, a Honvéd Együttes művészeti vezetőjével.

A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

(MTI)